Coach, pszichológiai konzulens vagy pszichológus? Mi a különbség?

Coach. Pszichológiai konzulens. Pszichológus.

Ha érdekel az emberi működés, az önismeret vagy a segítő hivatások világa, könnyű elveszni ezek között az elnevezések között. Első ránézésre ráadásul hasonlónak is tűnhetnek: mindegyik területen fontos az ember, a kommunikáció, a megértés és valamilyen formában a fejlődés támogatása.

A különbségek azonban jelentősek.

Más képzési útról, más tudásról, más módszerekről és más kompetenciahatárokról beszélünk. És van még egy fontos különbség: nem mindhárom megnevezés jelent ugyanolyan típusú szakmai végzettséget vagy önálló foglalkozást.

Nézzük meg érthetően, hétköznapi példákon keresztül.

Mit csinál valójában egy coach?

A coachingot sokan még mindig elsősorban karrierproblémákkal kötik össze. Pedig ennél jóval szélesebb területről van szó.

Képzeljük el Dórát.

Dóra régóta szeretne változtatni az életén. Többet szeretne mozogni, jobban szeretne vigyázni magára, és szeretné végre következetesen megvalósítani azokat a célokat, amelyeket újra és újra kitűz magának. Pontosan tudja, mit szeretne – mégis mindig visszacsúszik a régi szokásaiba.

Vagy gondoljunk Évára, aki nehezen mond nemet. Folyamatosan mások igényeihez alkalmazkodik, túl sok feladatot vállal, és szeretne megtanulni határozottabban kiállni azért, ami számára fontos.

Más valaki vállalkozást indítana. Megint más egy fontos döntés előtt áll, szeretne magabiztosabb lenni, egy régóta halogatott célt megvalósítani, új szokásokat kialakítani vagy egyszerűen tudatosabban irányítani az életét.

Ezek mind lehetnek coachingban feldolgozható témák – természetesen akkor, ha nincs mögöttük olyan pszichés probléma, amely más típusú szakmai segítséget igényel.

A coaching alapvetően cél-, fejlődés- és változásorientált együttműködés.

A coach nem kész megoldásokat osztogat. Kérdésekkel, visszajelzésekkel, gyakorlatokkal és különböző coachingmódszerekkel segítheti az ügyfelet abban, hogy tisztábban lássa a helyzetét, felismerje saját lehetőségeit és erőforrásait, meghozza a számára megfelelő döntéseket, majd konkrét lépéseket tegyen a kívánt változás felé.

A coach tehát nem feltétlenül azért érdekes szakmai irány, mert valaki karrierváltó emberekkel szeretne dolgozni.

Lehet vonzó azért is, mert szeretnél embereket kísérni abban, hogy előrébb jussanak, változtassanak, célokat valósítsanak meg és tudatosabban alakítsák az életüket.

A coaching nem pszichoterápia

A coachingnak ugyanakkor világos szakmai határai vannak.

Egy coach nem állít fel pszichiátriai vagy pszichológiai diagnózist, és nem kezel mentális zavarokat.

Más helyzet az, amikor valaki azt mondja:

„Szeretnék megtanulni jobban kiállni magamért.”

És más az, amikor hónapok óta alig tud felkelni, semmiben nem talál örömöt, rendszeres pánikrohamai vannak, vagy jelentős pszichés szenvedést él át.

Utóbbi esetben már nem egyszerű önfejlesztési vagy célmegvalósítási kérdésről beszélünk.

A felelős coach egyik fontos szakmai képessége éppen annak felismerése, meddig tart a saját kompetenciája, és mikor van szükség más szakember bevonására.

Ez azért is fontos, mert Magyarországon a coaching nem ugyanolyan módon szabályozott szakma, mint a pszichológusi hivatás. A képzések háttere, óraszáma és szakmai színvonala jelentősen eltérhet. 

És akkor mi az a pszichológiai konzulens képzés?

Itt érdemes először egy félreértést tisztázni.

A pszichológiai konzulens képzés nem pszichológusképzés.

De ebből egyáltalán nem következik az, hogy ne lenne értéke.

Egyszerűen más célt szolgál.

A Lélekterápia Akadémia Pszichológiai konzulens képzésének célja, hogy rendszerezett pszichológiai alapismereteket adjon, betekintést nyújtson a pszichológia különböző területeibe, és segítsen jobban megérteni az emberi viselkedés, a személyiség, az érzelmek és a lelki folyamatok hátterét.

Ez a tudás többféleképpen lehet értékes.

Képzeljük el Krisztát, aki már coachként dolgozik. Szeretné jobban érteni azokat a pszichológiai jelenségeket, amelyekkel munkája során találkozik. Érdekli a személyiség működése, az érzelmek, a fejlődéslélektan és az önismeret. Nem szeretne pszichológusnak nevezni magát – viszont szeretné szélesíteni a saját tudását és még tudatosabban felismerni a kompetenciahatárait.

Vagy ott van Eszter, aki HR-területen dolgozik. Nap mint nap emberekkel kommunikál, konfliktusokkal, motivációval, viselkedési különbségekkel találkozik. Nem akar pszichológussá válni, egyszerűen szeretné jobban érteni az emberi működést.

És lehet valaki olyan is, akit évek óta egyszerűen lenyűgöz a pszichológia világa. Szeretné rendszerezett formában megismerni ezt a területet, jobban érteni önmagát és másokat, de jelenleg nem szeretne vagy nem tud többéves egyetemi képzésbe kezdeni.

Számára is értéket adhat egy ilyen képzés.

Mit adhat egy pszichológiai ismereteket adó képzés?

Nem feltétlenül új foglalkozásnevet kell keresni mögötte.

Az értéke lehet maga a tudás.

Pszichológiai szemlélet. Jobb önismeret. Az emberi viselkedés tudatosabb megértése. Kommunikációs és segítői ismeretek. Olyan háttértudás, amely egy már meglévő szakmában is hasznosítható.

Különösen érdekes lehet azok számára, akik emberekkel dolgoznak – például coaching, HR, oktatás vagy más segítő területen –, illetve azoknak, akik saját fejlődésük miatt szeretnének mélyebben megismerkedni a pszichológiával.

Egy ilyen képzés akár abban is segíthet, hogy valaki eldöntse: annyira érdekli-e a pszichológia, hogy később felsőoktatási tanulmányokat kezdjen ezen a területen.

Amit viszont fontos tisztán látni: a megszerzett többlettudás nem változtatja pszichológusi kompetenciává azt, amihez pszichológusi vagy más szabályozott szakképzettség szükséges.

Ha valaki például tanul a depresszióról, attól még nem diagnosztizálhat depressziót. Ha megismeri a traumával kapcsolatos pszichológiai elméleteket, attól még nem válik traumaterapeutává.

A tudás bővülhet – a szakmai jogosultság ettől még nem változik automatikusan.

Akkor ki a pszichológus?

A pszichológusi pálya egészen más képzési út.

Magyarországon a pszichológia felsőoktatási képzésben tanulható. A jelenlegi rendszerben a pszichológia BA hat féléves képzés, amelynek végén viselkedéselemző szakképzettség szerezhető.

Az okleveles pszichológusi végzettséghez ezt követően pszichológia MA szükséges, amely további négy féléves képzés.

Vagyis a tipikus képzési út:

3 év BA + 2 év MA = okleveles pszichológus.

Az MA megszerzése után a pszichológus további szakirányú és szakpszichológusi képzésekben specializálódhat.

Ez azért fontos, mert a „pszichológus” sem jelenti automatikusan azt, hogy valaki klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta. Ezekhez további képzés és meghatározott szakmai követelmények teljesítése szükséges.

A pszichológus csak a múlttal, a coach pedig a jövővel foglalkozik?

Ezt nagyon gyakran lehet hallani:

„A pszichológus a múltadat elemzi, a coach pedig a jövővel foglalkozik.”

Jól hangzik – csak túlságosan leegyszerűsíti a valóságot.

Egy coach is kérdezhet korábbi tapasztalatokról, ha azok segítenek megérteni egy jelenlegi helyzetet. Egy pszichológus pedig egyáltalán nem feltétlenül éveken keresztül a gyermekkorral foglalkozik: dolgozhat jelenlegi élethelyzettel, kapcsolati problémával, döntéssel vagy életvezetési kérdéssel is – természetesen saját végzettségének és szakmai területének megfelelően.

A valódi különbség nem egyszerűen az, hogy múltról vagy jövőről beszélünk.

Sokkal fontosabb a képzettség, az alkalmazott módszerek, a probléma jellege, annak súlyossága és az, hogy milyen szakmai kompetenciára van szükség.

Ugyanaz a téma – mégsem feltétlenül ugyanaz a segítség

Vegyünk egy hétköznapi példát.

„Mindig mindenkinek meg akarok felelni.”

Ebből az egyetlen mondatból még nem lehet eldönteni, milyen segítség lenne a legmegfelelőbb.

Egy coachingfolyamatban előtérbe kerülhet például az önérvényesítés, a határhúzás, a döntések, a kívánt változás és az, hogy milyen konkrét lépések segítségével szeretne valaki másképp működni.

Ha azonban a probléma jelentős pszichés szenvedéssel, tartós szorongással, erős tünetekkel vagy a mindennapi élet működésének romlásával jár, már más szakmai segítségre lehet szükség.

Ugyanez igaz rengeteg más témára is.

Önbizalom. Kapcsolatok. Halogatás. Életmódváltás. Döntések. Munka. Család.

Nem maga a téma dönti el automatikusan, melyik szakember vagy módszer a megfelelő.

A probléma jellege, mélysége és az érintett ember állapota legalább ilyen fontos.

Mi van akkor, ha nem segítséget keresel – hanem te szeretnél fejlődni vagy másokat támogatni?

Itt válik igazán érdekessé a különbség.

Lehet, hogy nem azért olvasod ezt a cikket, mert coachhoz vagy pszichológushoz szeretnél fordulni.

Hanem azért, mert téged vonz az emberi működés és a segítő területek világa.

Ha azt szeretnéd megtanulni, hogyan támogathatsz embereket céljaik meghatározásában, döntéseikben, változási folyamataikban, önbizalmuk erősítésében vagy saját megoldásaik megtalálásában, akkor a coaching lehet számodra érdekes szakmai irány.

Ha sokkal inkább maga a pszichológia érdekel – szeretnéd jobban érteni a személyiséget, az érzelmeket, az emberi viselkedést és lelki folyamatokat, illetve pszichológiai tudással szeretnéd bővíteni meglévő ismereteidet –, akkor a Pszichológiai konzulens képzés adhat számodra érdekes alapokat.

Ha pedig pszichológusként szeretnél dolgozni, akkor nincs rövidített kerülőút: az ehhez szükséges út a felsőoktatási pszichológusképzés.

Ezek nem egy ranglétra különböző fokai.

Más célra valók.

És éppen ezért a jó kérdés nem feltétlenül az, hogy:

„Melyik a jobb?”

Hanem inkább az:

„Engem mi érdekel igazán, mit szeretnék megtanulni, és mit szeretnék ezzel a tudással kezdeni?”

A jó segítő ismeri a saját határait

Bármelyik utat választja valaki, van egy közös szakmai alapelv: a saját kompetenciahatárok ismerete.

Egy jó coach tudja, mikor ér véget a coaching lehetősége.

Egy pszichológusnak is a saját végzettségén és szakmai kompetenciáján belül kell dolgoznia.

És annak is fontos különbséget tennie tudás és jogosultság között, aki pszichológiai ismereteket tanul egy felnőttképzésben.

Ez nem gyengíti a segítő munkát.

Éppen ettől válik hitelessé és biztonságossá.

Ha segítő hivatás vagy pszichológiai tudás érdekel

A Lélekterápia Akadémián két eltérő irányból is elindulhatsz.

A Life Coach módszertani képzés azoknak szól, akiket vonz a coaching szemlélet, szeretnék elsajátítani a coaching gyakorlati módszereit, és szívesen támogatnának másokat céljaik, döntéseik és változási folyamataik során.

Megnézem a Life Coach módszertani képzést →

A Pszichológiai konzulens képzés azoknak kínál rendszerezett pszichológiai alapismereteket, akik szeretnék jobban érteni önmaguk és mások működését, mélyebben megismerkednének a pszichológia különböző területeivel, vagy meglévő munkájukhoz, segítői tudásukhoz szeretnének pszichológiai szemléletű háttérismereteket szerezni.

A képzés nem helyettesíti az egyetemi pszichológusképzést, és nem jogosít pszichológusi tevékenység végzésére.

Megnézem a Pszichológiai konzulens képzést →